Az iskolámban az osztályfőnököm szervezte ezt a programot, hogy akik amúgy nem olvasnak sokat, azok is megismerjék a könyveket. Rengetegen jöttek! (biztos azt hitték, hogy áttelefonozhatják az éjszakát...)

Baromi jó volt, mert rögtön azzal kezdtünk, hogy elmentünk a Libribe és mindenki nézelődött. Vettünk vagy 20 könyvet a könyvtár javára (az osztálytársaim mindenáron be akartak csempészni egy kisautókról szóló babakönyvet...), aztán valahogy eljutottunk a sulihoz (nagyon nehezen cipelték a könyveket az én torna óráról lógó haverjaim :-)  ) és mindenki lepakolta a cuccát. Ezt követően helyet foglaltunk a tanulószoba hosszú padsorainál (a tanulószoba nálunk a könyvtárba van) és mindenki vagy olvasott, vagy társasjátékozott. Kicsit később Orsi néni mindenkit megkért, hogy meséljen az osztálynak az egyik kedvenc könyvéről. Nagyon sokan szeretik a jó könyveket (mármint, amit én tartok jónak), mert volt aki a Vándorsólyom kisasszony gyermekeit mutatta be, volt aki az Időfutár sorozatot, de valaki például Az arany iránytű című Északi fény trilógia első kötetét hozta be.

Szerény személyem az Eltűnt gyerekeket tartotta alkalmasnak ajánlásra, és hogy mit mondtam el? Azt itt olvashatjátok. Miután mindenki elmondta, mit kell tudni szíve legkedvesebb könyvéről, kimentünk Lucával hülyéskedni. Jól megijesztettünk mindenkit, főleg amikor elkezdett vérezni az orrom, és amikor a vérzés abbamaradt, a véres zsebkendőket a karomra tettem azt kiabálva hogy "ÁÁÁÁ! Luca átdöfte a karomat egy késsel!! ÁÁÁÁ!" Na, az nagyon hatásos volt. :-) Végül Orsi néni, aki megelégelte a felfordulást takarodót fújt éjfélkor, és mindenki elcsendesedett. Én hajnali 3:48 perckor tudtam elaludni, addig kiolvastam egy könyvet és elkezdem egy másikat.

Remélem, még sok olvasónak lesz része ilyenben, és ha igen, kövesse a példánkat, ijesszen meg mindenkit, és olvassa át az éjszakát!