Év végén kitűnő lettem, ezért - a cirkusz és strandbelépő mellett - egy új könyvet is kaptam folyamatosan bővülő könyvtáramba. Az osztályból mindenki más könyvet kapott és nem csak a kitűnők, hanem mindenki, aki tett valamit az osztályért. Ezt is egy este alatt olvastam el és nem véletlenül: szerintem nagyon különleges könyv.

Arról szól, hogy Katinka elvesztette édesanyját, már három éves korában és idegesíti, hogy mindenki akinek ezt elmondja, azonnal túlzottan kedves lesz vele és minden percben sajnálkozik. A szomszédban lakó írónő, Lidwien, segít neki ezt feldolgozni és közben írni tanítja, mivelhogy a lány író szeretne lenni. A könyvben nagyon furcsán vannak a fejezetek, mert később kiderül, hogy az egész könyv valójában Katinka házi feladata, amit Lidwientől kapott. 

Lidwien egyik tanácsa az volt, hogy az ember ne kezdjen bele ilyen idősen egy egész regénybe, mert abba fogja hagyni még a fele előtt. Szerintem ez teljesen igaz, saját tapasztalatból tudom, ugyanis én is mindig elkezdtem egy-egy könyvet, azt gondolva, hogy hú, ez milyen jó ötlet, meg biztos nagy siker lesz ha egyszer kiadatom, de ezek sosem váltak be. Egy idő után lankadni kezdett az érdeklődésem iránta, egyre kevesebbet írtam egyre kevesebb ideig. És végül teljesen abba hagytam.

Vicc: 10/4 - Lidwien viselkedése különösen tetszett, szerintem ő a legjobb

Kaland: 10/3 - Amikor Katinka a temetőbe megy, az elég kalandos volt, de ezen kívül inkább otthon és Lidwiennél játszódott, ahol nem történtek nagy izgalmak

Szerelem: 10/6 - Az apukával kapcsolatban vannak szerelmi szálak, de nem mondhatok semmit...

Fantasy: 10/1 - Nem hiszem, hogy egy apuka elengedné egyedül a gyerekét egy temetőbe, de végülis...

Tanulság: 10/6 - Lidwien tanácsai nagyon hasznosak lehetnek olyan embereknek, akik meg akarnak tanulni írni.

Annet Huizing: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?, Pagony könyvkiadó, Abszolút könyvek, 2019

Ő Annet Huizing, nem találtam róla semmit, azt viszont tudom, hogy holland származású

Ez pedig a holland könyvborító. Tök fura, hogy más országokban teljesen más borítóval adják ki a könyveket, nem? Amúgy nézzétek meg alaposan a két borítót: mindkettőnek sok köze van a könyvhöz!